CÓFALVA
Cófalva a Feketeügy bal partján fekszik. Régen Csiafalva volt a neve. A kétszáz főt számláló közösség református vallású. A falu nevéhez egy aranylelet is fűződik, amelyet 1840-ben, egy útépítés alkalmával találtak. A gazdag leletet, melyben többek között lószerszámok is voltak, a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Bécsi Történeti Múzeumban őrzik. A kincs megmentéséért, a falu 1000 aranyat kapott, ezt felpótolva építették fel mai templomukat. A templom a főút mellett, az évszázados milleniumi fák árnyékában emelkedik.
A kis települést a múlt rendszerben lebontásra ítélték, temetőjét is fel akarták szántani. Az elmúlt két évtizedben azonban talpra állt a falu. Az új házakkal tarkított falukép, az udvarokon és a gazdaságokban sorakozó mezőgazdasági gépek azt bizonyítják, hogy itt biztos jövő vár a következő nemzedékekre.
Nagyborosnyótól északnyugatra, a Kovászna felé vezető műút mentén fekvő református falu mai temploma 1855-ben épült. Szomszédságában áll a felújításra szoruló, értékes műemlékként számon tartott Veress-Incze kúria.
Ennek udvar felöli homlokzatához a középtengelyben elhelyezett, timpanonos lezárású, árkádos tornácot ragasztottak, barokkos oromfallal. Az udvarház boltozatos szobái, kisméretű ablaknyílásai egy korábbi épület bővítését feltételezik. Ezt látszik igazolni a délkeleti sarokszoba faragott gerendamennyezetébe utólag bevésett 1794-es évszám.
A falu temetőjében nyugszik Csia Domokos 1848/49-es szabadságharcos. Gábor Áron kanócos legénye, aki mindvégig az ágyúöntő hős mellett szolgált.
(www.kovasznamegyetanacsa.ro)
