LÉCFALVA
Borosnyó, másik jelentős faluja Lécfalva, a település a Feketeügy jobb partján fekszik, első okleveles említése 1333-ból származik. A hagyomány szerint három, a tatárok által elpusztított faluból: Korpács, Despő és Galath falvakból keletkezett. Központi fekvésének köszönhetően gyakran szolgált székhelyként Háromszék közgyűléseinek. 1600 októberében a székely országgyűlést is itt tartották.
A falu feletti sáncok helyén a 13. században valószínűleg favár állt, majd 1562-ben, a székely felkelés leverése után, itt építtette fel János Zsigmond fejedelem a Székelybánja várat, melynek párja a székelyudvarhelyi székelytámadt vár. Az erődítményt a székelyek rombolták le 1597-ben, majd újból felépítették. Ma nyoma sincs az építménynek. A falu templomát a 16. században építették és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel, a ma református templom végleges formáját az 1878 és 84 közötti átépítéskor nyerte.
A falu iskoláját 1744-ben említik először az iratok, amikor Benedek János volt az iskolamester. 1868-ban avattak új iskolát avattak. Az intézmény jelenlegi épületét hamarosan felújítják. A székely hagyományokhoz méltón, a falu életében mindig fontos szerepet kapott a kultúra és a népnevelés. A Művelődési Ház Bartha Árpád fotómûvész nevét vette fel, az épület előtt kopjafával is tisztelegnek a a jeles szülött emléke előtt. Lécfalván született 1857-ben Gyárfás Jenő festőművész is. A család udvarházát az 1960-as években bontották le.
A neves képzőművész Budapesten, a Mintarajz iskolában, Székely Bertalan tanítványaként kezdte tanulmányait, majd Münchenben és Madridban folytatta tanult. Később Sepsiszentgyörgyön telepedett le, ahol Jókai Mór is meglátogatta. Gyárfás fő műve, az Arany János ihlette, Tetemrehívás, mellyel elnyerte a Műcsarnok nagydíját. Festményeit az érdeklődők, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, Gyárfás Jenő képtárában nézhetik meg.
Nagyborosnyótól 4 km-re északra, a Feketeügy jobb partján fekvő település a magyar történelemben arról ismert, hogy 1600 októberében, a székelyek által támogatott Mihály vajda bukása után a kiváltságos rendek itt tartottak országgyűlést. A szomszédos várhegy 1899 óta Lécfalvához tartozik. A falu mai református temploma 1878-ban épült, a központban lévő tekintélyes méretű művelődési ház 1908-ból való. Lécfalváról származott Gyárfás Győző (1855--1912), Sepsiszentgyörgy város királyi főmérnöke, számos útszakasz és emlékmű tervezője, kivitelezője, a Székely Nép szerkesztője; Szacsvai Sándor (1752--1815) a Magyar Hírmondó szerkesztője; Keresztes Károly (1891--1944) jogász, zeneszerző, aki 1927-ben a sepsiszentgyörgyi házában Bartók Bélát látta vendégül.
(www.kovasznamegyetanacsa.ro)
